http://www.pozitivnap.hu/napi-pozitiv/az-elet-valoban-boldog-pillanatai-kepriport

"Ha fölfokozott vágyaink vannak, akkor tudhatjuk: rengeteg kudarc fog bennünket érni. Ez szorongással tölthet el bennünket, és nem szívesen látjuk be, hogy kudarcra ítéltük magunkat. A boldogság kulcsa ugyanis az alacsony elvárás, a kevesebbel való megelégedés, a választási szabadságunk önmagunk általi tudatos korlátozása, a döntéseink melletti elköteleződés, a jelenlegi életünk megbecsülése, és a hála amiatt, ami már a miénk."

/ Pál Ferenc /

utazz.
érkezz.
küzdj, és
sose félj!
keress mást,
szeresd azt!
bízz benne, így
boldogan Élsz.
hallgasd!
nem baj, ha téved.
ez az,
mire vársz?
fel a fejjel.
teli szívvel.
gyere élj, s
sose félj!

/ Bartis Bernadett /

Sándor napján megszakad a tél,

József napján eltünik a szél,

        Zsákban Benedek

        Hoz majd meleget,

Nincs több fázás, boldog, aki él.


Már közhírré szétdoboltatik:

Minden kislány férjhez adatik,

        Szőkék legelébb,

        Aztán feketék,

Végül barnák és a maradék.

/ Weöres Sándor /

Van hozzá közöd, 
mit csinálok? 
és hogy mit gondolok? 
Van hozzá közöm, 
mit csinálsz? 
És hogy mit gondolsz? 
Van közünk egymáshoz? 
Hozzám, hozzád, mindenkihez, 
aki véletlenül épp itt él, 
épp most, 
és akitől függ, 
hogy mi lesz a világból? 
Van közünk egymáshoz, 
talán, igen. 

/ Ingrid Sjöstrand /

Kérdezni jó. Felelni rossz.
Van szó, mely vérig ostoroz.

Hallgatni szent és várni vér.
Mert az lesz vesztes, aki kér.

Elmenni büszkén oly nehéz!
Ki megáll csöndben, az merész!

Ki nyugtot ád, csak az nyugodt!
Hogy merre menj?…

Csak te tudod!

/ Somlyó Zoltán /

"Mi az?" - kérdezte Vén Rigó. 
"Tavasz!" - felelt a Nap. 
"Megjött?" - kérdezte Vén Rigó. 
"Meg ám!" - felelt a Nap. 

"Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó. 
"Szeretlek!" - szólt a Nap. 
"Akkor hát szép lesz a világ?" 
"Még szebb és boldogabb!"

/ Szabó Lőrinc /

Élj 
Úgy, hogy soha 
ne szégyelld, ha a világ 
megtudja, mit teszel, 
mit mondasz, 
még akkor is, ha nem igaz, 
amit a világ 
megtudott. 

*** 

Életutadon 
A benned élő, tanuló lény vezet, 
a játékos szellem, 
aki 
igazi önmagad. 

*** 

Ne fordulj el 
a lehetséges jövőktől, 
mielőtt meg nem bizonyosodtál, hogy nincs 
mit tanulnod belőlük. 

Szabadságodban áll 
meggondolnod magad. Választhatsz 
másik jövőt, vagy 
másik 
múltat. 

*** 

Olyan 
gond nincs, amely ne hozna 
kezében ajándékokat 
neked. 

A gondokat azért keresed, 
mert szükséged van 
ajándékaikra. 

*** 

A kötelék, 
mely igaz családod összefűzi, 
nem a vér, hanem 
az egymás élete iránti tisztelet 
s a benne lelt öröm. 

Ritka, hogy egy család 
tagjai egyazon 
fedél alatt 
nevelkedjenek. 

*** 

Bizonygasd 
saját korlátaidat, 
s bizony, 
szert teszel 
rájuk. 

*** 

Képzelj el 
egy világot, mely szép 
és igaz és 
tökéletes, 

Aztán pedig lásd be ezt: 

a Létező 
ezt sokkal jobban 
elképzelte már, 
mint te 
most. 

*** 

A felhő nem tudja, 
miért épp erre száll, 
s miért épp 
ily sebesen. 

Érzi a késztetést: 

most erre van az út. De az ég tudja 
az okot és a célt 
minden felhő mögött, 
s tudni fogod te is, ha 
elég magasra szállsz, 
hogy túlláss 
a láthatáron. 

*** 

Nem kél 
olyan vágy benned, melyhez 
ne kelne erő is benned 
valóra váltani. 

Meglehet, 
hogy azért meg kell 
dolgoznod érte. 

*** 

A világ 
leckekönyv, amelyben 
az összeadást gyakorolhatod. 
Ez nem valóság, 
de kifejezheted benne a valóságot is, 
ha úgy kívánod. 

Úgyszintén 
szabad ostobaságot írnod belé, 
vagy hazugságokat, de lapjait 
ki is szakíthatod. 

*** 

Az 
eredendő bűn: 
korlátozni a Létezőt. 

Ne tedd. 

*** 

Ha 
gyakorolod az elképzelt létet, 
megérted majd, 
hogy a képzelt személy 
sokszor valódibb, mint 
az az ember, kinek 
teste van, és 
szíve dobog. 

*** 

Lelki- 
ismereted 
méri önzésed 
őszinteségét. 

Hallgasd 
figyelmesen. 

*** 

Minden ember, 
minden apró mozzanat 
életedbe úgy került, hogy 
magad vontad oda. 

Az pedig, 
hogy most mit kezdesz velük, 
rajtad áll. 

*** 

Az 
igazságnak, melyet 
kimondasz, múltja 
s jövője sincs. 

Létezik, 
s nincs is több 
dolga ennél. 

*** 

Íme 
próbája annak, 
hogy földi küldetésed 
Véget ért-e már: 

Ha élsz: 
még nem. 

*** 

Azért, 
hogy szabadon, boldogan élhess, 
fel kell áldoznod 
az unalmat. 

Nem mindig könnyű 
ez az áldozat. 

*** 

Ne légy 
szomorú, ha búcsúzni kell. 
Búcsúra szükség van 
az új 
találkozáshoz. 

S az új 
találkozás, bár percek 
vagy életek múlnak el közben, 
barátok számára 
bizonyosság. 

*** 

Megmérheted 
tudatlanságodat azon, 
hogy mennyire hiszel 
Igazságtalanságban és sorscsapásban. 

Amit a hernyó 
a világ végének tekint, 
azt a mester 
pillangónak nevezi. 

Minden 
mi e könyvben áll, 
lehet 
tévedés is.

/ Richard Bach /

a párás csicsergésbe a varjak 
még fekete hangokat kavarnak 
de ez a hajnali ricsaj ma 
mégis kicsalja 
az arc tudatlan mosolyát 
s a mellkason szelíden oson át 
a szeretet 

s mindig tavaszt hoz 
vagy a tavasz cipeli el magán 
de ki eddig értett a panaszhoz 
kit beszéltetett a magány 
most az is meghúzódik halkan 
s csillogó szemekkel néz szét 
mert csak a kimondhatatlan 
dolgoknak ismeri egy részét 
s ahogy a fények az ablakon belesnek 
megvillan néhány felesleg 
a szívben 

hirtelen történik minden 

megriad és fölcsap egy szökőkút 
egy lobogó ing átrohan a téren 
édes tölcsért követel a puncs 
és valaki megcsókol a padon 

hirtelen történik nagyon

/ Budai Zolka /

“Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt, hogy elfelejtelek, örökre. Nem közönyt jelent. Hanem, hogy hagylak szabadon repülni, szállj a magad útján. Abban a biztos reményben, hogy visszatalálunk egymáshoz. Akármekkora a világ – százmilliárd fényév -, a Végtelen kisebb, mint egy búzaszem, s én nem tudok nem benned élni. És te sem tudsz kilépni belőlem, soha. De amíg nem a valóságos világban élünk. . . amíg a mulandóságban vándorolunk: hiányzol. És fáj.”

 / Müller Péter /