Az ölelés, tudod,nem köt a korhoz.A megfáradt szív is,örömöt hordoz. Lenni kell álomnak,lenni kell oknak,– legyen céljuka fáradt karoknak! Ölelés, és mosoly?– Várja a lélek!Érzi, – még itt vagyok,– érzi, hogy – élek! Szeretet parazsátne hagyd kihűlni!A lélek…

Levéltelen, magányos ágak,csontváza alvó, néma fának,ha hull a hó, csak hófogók,ha fúj a szél sivalkodók.Tavaszra váró hosszú percek,ilyenkor lassan, lomhán telnek,teendő itt csak egy marad,etetni pár kis madarat.Etető lóg az egyik ágról,apró kis emlék még a…