Megannyi fény gyúlt odafenn,s mennyi fény hunyt ki idelenn...Bennünk mélyen szánt a fájdalom,életed tovaszállt, mélybe szállt...Hiányod végtelen mély űrt hagyott,elmentél, és mi árván maradtunk. Mosolyod nem pótolja semmi sem,s nem simogatsz már…

Szerző: kivim  2014.05.04. 07:40 Szólj hozzá!

Címkék: vers szabó imre

süti beállítások módosítása