Csak most az egyszer szólhatnék veled, kit úgy szerettem. Év az évre, de nem lankadtam mondani, mit kisgyerek sír deszkarésbe, a már-már elfuló reményt, hogy megjövök és megtalállak. Torkomban lüktet közeled. Riadt vagyok, mint egy vadállat. Szavaidat, az emberi…

Szerző: kivim  2014.07.12. 21:19 Szólj hozzá!

Címkék: vers pilinszky jános

süti beállítások módosítása