Úgy élt szegény már,
mint puszta ház,
ki szétvigyáz
magába, némán,
s fösvény a gazda,
kaput se ád,
két ablakát
papír tapasztja,
s ha látja, retten
az út s ijedten
könyökbe fut --
árva, se párja...
de várva várja
az új kaput.
/ Weöres Sándor /
Úgy élt szegény már,
mint puszta ház,
ki szétvigyáz
magába, némán,
s fösvény a gazda,
kaput se ád,
két ablakát
papír tapasztja,
s ha látja, retten
az út s ijedten
könyökbe fut --
árva, se párja...
de várva várja
az új kaput.
/ Weöres Sándor /
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.