Ha negyvenéves elmúltál, egy éjjel egyszer fölébredsz és aztán sokáig nem bírsz aludni. Nézed a szobádat ott a sötétben. Lassan eltűnődöl ezen-azon. Fekszel, nyitott szemekkel, mint majd a sírban. Ez a forduló az, mikor az életed új útra tér. Csodálkozol, hogy a föld…

Én mindig először megszagolom a könyvet,beszívom a képeket és a betűket,aztán úgy érzem: én vagyok a mese,és a könyv az olvasó. Maradj, fogd a kezem,ülj az ágyam szélére, mesélj!Ha lerúgom a paplant,takarj be, simogasd meg az arcom,és ha elalszom, akkor se hagyj el. Múltkor…

Át kell ugranom a tűzfolyót, csak így menekülhetek meg. Vörös a vize, elönt az izzadság, ahogy fölé hajolok. Át kell jutnom a túlsó partra, ott már tél van, szitál a hó, fénylő jégutak kanyarognak, és várnak rám csillogó, hideg angyalok.Hátrálok, ameddig lehet, aztán…

  Kacatok közé bedobottsorsom lappang, voltszép arcom, mosolyoma papírokon régi vagyok,ismeretlen kép a távolbólkiált rám a szánalom: Mi lett veled, átkozott?Semmi az egész, elhagyottami mellettem sosem volthosszú éjeken megálmodottérintetlen nyugalomszisszen fel a…

Beletörődni, hogy ember nem tud segíteni. Nincs az a nő és nincs az a barát. Belenyugodni, hogy talán nem is kell segítség: ez a vergődés, ez a reménytelenség, ezek a pillanatnyi megoldások, ez az örök megoldatlansága mindennek, ami emberi, ez éppen a feltétele annak, hogy ember…