Bolondos egy hónap 
április hónapja, 
hol kalap a fején, 
hol báránybőr sapka. 

Köpenyegbe burkol, 
ingujjra vetkőztet; 
mutatja a tavaszt 
hol nyárnak, hol ősznek. 

Hiába próbálnád 
kilesni a kedvét, 
túljár az eszeden, 
mire észrevennéd. 

Búsnak teszi magát, 
szeme könnyben ázik, 
mindegyre lehunyja 
sűrű szempilláit. 

Aztán gondol egyet, 
fülig fut a szája, 
s ránevet a fényben 
hunyorgó világra.

/ Kányádi Sándor /