Nem
tárcsáztál félre, máshol élek,
már onnan téged nem hív senki,
ne tanuld meg, könnyebb így,
mint elfeledni.

Igen,
megtenném újra, másért biztosan,
nem gondolnék az árral,
a fű sem mérlegel,
csak sarjad a nyárral.

Nem
tapad torkomhoz indulat,
és senkitől sem várok választ,
a ragadozók kora
inkább csak fáraszt.

Igen,
van egy másik életem,
amit szálanként összehordtam,
e földúlt tavaszon
tán el sem tévedtem,

Igen,
ugyanaz vagyok, aki voltam.

/ Turbuly Lilla /

Szerző: kivim  2014.08.31. 21:18 Szólj hozzá!

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://kvblog.blog.hu/api/trackback/id/tr186541727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása