Közöttünk járnak - jól ismerheted -büszkén, fennkölten, mint az istenek,kikkel különben gyakran értekeznek;téged, köszönd meg, hogyha észrevesznek.De ezt nekik meg kell bocsátanod,mást szomjaznak, a fényontó napot;szemük kibírja nem káprázva, bátran -és lenn csúszkálnak…

Elmész egy helyről, ahol boldog vagy éppen, keresel mást, ahol majd boldog lehetsz. De csak veszíthetsz mindenféleképpen: a múltadról a változás lemetsz.   Hiába viszel el mindent magaddal: könyvet, törölközőt, edényeket - itt marad majd a konyha és az udvar, a házban hagyod…