A fenyő úgy látta, hogy a Nap kilendül helyéből: föl-le-föl- lódul néhányszor, majd elszáll, mint egy parittyakő, rést ütve a végtelen ég falán; még hallotta, amint recsegve-ropogva beomlik a magasság; fölsuhant előtte a szemközti sziklafal, mint a liftakna oldalán az…

Szerző: kivim  2013.12.18. 20:45 Szólj hozzá!

Címkék: vers kányádi sándor

Ha negyvenéves elmúltál, egy éjjel egyszer fölébredsz és aztán sokáig nem bírsz aludni. Nézed a szobádat ott a sötétben. Lassan eltűnődöl ezen-azon. Fekszel, nyitott szemekkel, mint majd a sírban. Ez a forduló az, mikor az életed új útra tér. Csodálkozol, hogy a föld…

Szerző: kivim  2013.12.14. 16:24 Szólj hozzá!

Címkék: vers kosztolányi dezső

Én mindig először megszagolom a könyvet,beszívom a képeket és a betűket,aztán úgy érzem: én vagyok a mese,és a könyv az olvasó. Maradj, fogd a kezem,ülj az ágyam szélére, mesélj!Ha lerúgom a paplant,takarj be, simogasd meg az arcom,és ha elalszom, akkor se hagyj el. Múltkor…

Szerző: kivim  2013.12.13. 08:30 Szólj hozzá!

Címkék: vers ágai ágnes

  Kacatok közé bedobottsorsom lappang, voltszép arcom, mosolyoma papírokon régi vagyok,ismeretlen kép a távolbólkiált rám a szánalom: Mi lett veled, átkozott?Semmi az egész, elhagyottami mellettem sosem volthosszú éjeken megálmodottérintetlen nyugalomszisszen fel a…

Szerző: kivim  2013.12.12. 15:44 Szólj hozzá!

Címkék: vers dornis szilvia

süti beállítások módosítása
Mobil